A szent 40 nap/30
2021.03.23
11. Leírnék mindent, ami leírhatatlan.
A tört tükörbe sóhajtott sóhajok iszonyát,
Az el nem dobott kövek dacát,
A gyűlöletet, melyet magad iránt érzel,
Az ürességet, mit nem lehet felérni ésszel.
Istent, ki sosem hagy téged békén,
A feljegyzéseket az életed szélén.
A földet, ahova eltemetnek,
A szépséget, melyek fájnak a szemnek.
A békét, mit a szemedbe hazudtak,
A vádat, hogy nincs értelme a csóknak.
A kémények füstjéből kiolvasott sorsot,
A gyászt tagadó görcsös mosolyod,
A sortüzet, ha túlélem holnapig,
A sikolyt, mely nem jutott el ajkadig.
A fehér lapot, melyre leírnám mindezt,
A kérdést, mit a szemeddel kérdesz
A soha eszedbe nem jutott imát.
Végül leírnám János evangéliumát.