ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) diszlexia

A legtöbb ADHD-s tünettel rendelkező gyermeknek valójában a kognitív funkciói fejletlenek. A kognitív funkciók a tudás elérésével, az érzékeléssel, észleléssel, a megértéssel, vagyis a gondolkodással kapcsolatos folyamatok. Ezek a funkciók célirányosan fejleszthetők. Azonban, fejlesztés nélkül tanulási, képesség, viselkedésbeli és pszichés következményei lehetnek.

A két legfontosabb kognitív funkció a beszéd és az olvasás képességének kialakulása. A beszéd szociális hatás révén fejlődik, mert vannak örökölt génjei. Az olvasás elsajátítása azonban egy jóval később kialakult képességünk. Ugyanis az általános olvasni tudás alig 250 évre tekint vissza. Hiszen addig csak a kiváltságosoknak volt lehetősége megtanulni olvasni. Az olvasás elsajátítása lassú és bonyolult folyamat, melyet a pszichológia "megszállásnak" nevez, mert nincs az agynak egyetlen területe, amely az olvasásért felel, hanem konkrét agyterületeket foglal el. Ezért kell fejleszteni a részképességeket: az auditív és vizuális emlékezetet, a koordinációs képességet, a térészlelést, a finommotorikát, az analizálást és szintetizálást. Az énképet is. Dr. Dobnauer Nándor úgy fogalmazott, hogy az olvasás különböző kognitív funkciók "összetanulása".

A túl sok vizuális inger (tévé, telefon, számítógép) gátolja az olvasáshoz szükséges képességek fejlődését. A rövidtávú verbális (szóbeli) emlékezet jóval kisebb, mint a téri vizuális. Ez az egyoldalú fejlettség zavarja a beszéd és a tanulási képességek kialakulását. A gyermeknek meg kell kapnia a megfelelő mennyiségű verbális ingert, ami nem más, mint az élő szó, a meseolvasás. A meseolvasás fejleszti a verbális kódolást (írás, beszéd), a figyelem fókuszálása, a belső mentális kép (képzelet) létrehozását. Nagyon fontos a szövegértés kialakulásában.

Mi a különbség az auditív és a vizuális észlelés között? A hallott információ un. elaborációs rendszerben (elaboráció - felkészülés, feldolgozási mód) raktározódik el. Ez azt jelenti, hogy a gyermek dönti el, ezekből mit enged magához érzelmileg közel. A vizuálisan észlelt impulzusok pedig közvetlenül jutnak el az amigdaláris rendszerbe. Az amigdala szerepe az agyban az érzelmi reakciók feldolgozásában és raktározásában van. Itt kódolódnak, tárolódnak a negatív érzelmek. Ezek későbbi életszakaszokban szorongáshoz vezethetnek, mert az amigdaláris rendszerben feldolgozatlanul raktározódtak el félelmi elemek. Ennek hatására a gyermek hiperaktívvá, impulzívvá válhat, könnyen elterelődhet a figyelme. Az amigdala a limbikus rendszer része, amelynek szerepe van az érzelmek, a viselkedés és az ösztönök kontrolálásában, a memória kialakulásában. Ezt a kis tudományos kitérőt azért tartottam fontosnak leírni, hogy lássuk, milyen súlyos következményei lehetnek az általunk elbagatelizált hétköznapi szokásainknak. Ugyanakkor mennyi mindenben tudjuk segíteni, fejleszteni a gyermekeinket a napi szokásaink átalakításával.

A figyelem fejlesztéséhez rendszeres saját testre irányított figyelmet ígénylő nagymozgásra van szükség. Például úszás, lovaglás, ugrókötelezés, fára mászás, teniszezés, különféle labda játékok. A mozgáskoordináció javulásával a figyelem koordinációja is javul.

Ezt az összefoglalót Dr. Donauer Nándor neuropszichológusnak a MagyarNarancs.hu c. online hetilap 2010/18 számában megjelent cikke alapján írtam.